A v�r�s hal�l



A "V�r�s Hal�l" m�r r�g�ta puszt�totta az orsz�got. Soha d�gv�sz ilyen v�gzetes, ilyen rettenetes nem volt. V�r volt az istens�ge �s v�r a pecs�tje, a v�r piross�g�nak a borzalma. Hirtelen �les f�jdalmak, sz�d�l�s, eros v�rz�s a p�rusokon �t �s feloszl�s: a testen �s k�l�n�sen az �ldozat arc�n skarl�tpiros foltok! Igy jelentkezett a V�r�s hal�l, amely kil�kte szerencs�tlen �ldozatait embert�rsaik segito k�r�bol �s sz�nalm�b�l. �s a v�sz eg�sz rohama, lefoly�sa nem tartott tov�bb egy f�l�r�n�l.
De Prospero herceg boldog, vakmero �s rettenthetetlen volt. mikor orsz�ga f�lig m�r eln�ptelenedett, ezer vid�m, k�nnyelmu bar�tj�t - lovagokat �s d�m�kat, udvara szine-vir�g�t - egybegyujt�tte �s bez�rk�zott vel�k egyik ap�ts�gb�l �t�pitett kast�ly�ba. Hatalmas, nagyszeru volt az �p�let, a herceg k�l�nleges, de m�gis fens�ges izl�s�nek remekmuve. Eros, magas fal �vezte k�r�l. A falban vaskapu. Amint az udvar bevonult, olvaszt�kemenc�ket �llittatott fel �s hatalmas, neh�z kalap�csokkal �tt�rhetetlenn� kov�csolt�k a keresztvasakat. Elhat�rozt�k, hogy a k�ts�gbees�s, vagy or�let hirtelen roham�ban senki se ki, se be a kapukon ne mehessen. Az ap�ts�gban boven volt minden. Mit is t�rod�tt ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt az udvar a j�rv�nnyal? A k�lso vil�g viselje a maga gondj�t! Bolond, aki bel�l van a falon �s t�preng, vagy gondolkozik. A herceg a legv�ltozatosabb mulats�gokr�l gondoskodott. Odabenn vid�m volt az �let: boh�cok, tr�facsin�l�k, t�ncosok, t�ncosnok, muzsikusok, sz�ps�gek, bor!
Odakinn a V�r�s Hal�l!
Az �t�dik vagy hatodik h�nap v�gefel� j�rhatott �s mialatt a d�ghal�l a legf�ktelenebb�l tombolt odakinn, Prospero herceg soha nem hallott, soha nem l�tott, k�pr�zatos �larcosb�lra hivta meg bar�tait.
Gy�ny�rteli, feledhetetlen volt az az �larcosb�l! De elobb hadd irom le a szob�kat �s termeket, amelyekben lezajlott. H�t csod�s terem volt, fejedelmi sor! M�sutt, m�s kast�lyokban, ha ilyen h�t terem van, nyitott ajtajukon �t egyenessorban, szinte a v�gtelenbe veszon v�gigl�tni mindegyiken.
Prosper�n�l nem igy volt: de ez term�szetes is volt mindenki elott, aki ismerte a herceg bizarr izl�s�t. A termek oly rendszertelen�l sorakoztak, hogy a szem alig l�thatott egyszerre egyn�l t�bbet. Minden h�sz-harminc yard t�vols�gon �les sz�glet �llta el az utat �s minden sz�glet �j �s �jabb meglepet�ssel szolg�lt. Jobb- �s baloldalon minden fal k�zep�n magas �s keskeny, g�tikus ablak nyilott egy z�rt folyos�ra, amely a termek zegzug�t �s fordul�it k�vette. Festett �vegablakok voltak, szin�k olyan, mint amilyen szinu diszit�sek �kesitett�k a termeket, amelyekbe nyiltak. Igy p�ld�ul a sz�lso, keleti terem k�k, ablaka is �l�nk k�k! A m�sodik terem diszit�se, falk�rpitja bibor �s igy ablakai is biborszinuek voltak. A harmadik z�ld, a negyedik b�torzata �s vil�git�sa narancsszin, az �t�dik feh�r, a hatodik lila. A hetedik termet fekete b�rsonyk�rpitok boritott�k �s lept�k el tetotol eg�szen a padl�ig �s hullottak al� m�ly redokben a padl� neh�z, hasonl� anyagb�l k�sz�lt fekete szonyeg�re. De ebben a teremben az ablak szine nem egyezett a belso diszit�s szineivel. Az ablakt�bl�k itt v�r�sek voltak, a v�r m�lyv�r�s szin�ben! A h�t szoba egyik�ben sem �gett, de nem is volt l�mpa, vagy gyertyatart�, hogy f�nyt �rasszon a szob�kban elhevero aranyt�rgyakra, vagy a tetozet aranyos diszit�s�re. Bel�l sehol semmi f�ny, l�mpa vagy gyertyavil�ga. De a folyos�n, amely a termeket k�vette, minden ablakkal szemk�zt, neh�z, h�roml�b� tuzserpenyo �llott, ennek a tuznek sugarai hatottak �t a festett ablak�vegeken �s vil�gitott�k meg csod�san a termeket. �s ez a f�ny vid�m �s v�ratlan szinpomp�ba boritotta a t�rsas�got. A nyugati, vagy a "fekete" szob�ban a f�ny, mely a v�rszinu ablakokon �t el�z�nl�tte a fekete k�rpitokat, oly kis�rteti erovel vil�gitott azoknak az arc�ra, akik oda bel�ptek, hogy kevesen mer�szelt�k ezt megtenni.
Ebben a teremben a nyugati fal alj�ban �ri�si �benfa�ra �llott. Ing�ja unalmas, s�lyos, egyhang� z�rejjel lengett erre �s arra �s mikor a percmutat� megtette k�rforg�s�t az �ralap k�r�l �s betelt hatvan perc, az �ra �rct�dej�bol hang kelt �letre, tiszta, hangos, m�ly �s olyan kiv�telesen dallamos, rendkiv�li zeng�ssel telt, hogy minden �ra m�l�s�val a zenekar muzsikusainak odakinn akarva-akaratlanul abba kellett hagyni j�t�kukat, hogy megbuv�lten hallgass�k az �ra szav�t. Abbamaradt a keringo, a vid�m t�rsas�g zavartan �llott �s figyelt �s mig odabenn az �ra zengett �s kongott, meg lehetett figyelni, hogy odakinn a legvid�mabb arc is els�padt, s az �lemedetebbek altakart�k kez�kkel szem�ket, mintha elgondolkozva �hitatba mer�ln�nek.
De mikor az �ra�t�sek elhangzottak, egy pillanat sz�net ut�n k�nnyu nevet�s gy�ngy�z�tt v�gig a t�rsas�gon, a zen�szek egym�sra n�ztek �s mosolyogtak gyerekes, ostoba idegess�g�k�n �s suttogva mondogatt�k egym�snak, hogy egy �ra m�lva nem t�rt�nhetik meg ez �jra vel�k, de lej�rt a hatvan perc (amely az Ido h�romezerhatsz�z m�sodperc�t �leli mag�ba), megzend�lt az �ra �s ugyanolyan zavar, ijedts�g �s mag�basz�ll�s t�madt.
De ettol eltekintve, vid�m �s nagyszeru volt a mulats�g. A herceg izl�se p�ratlan volt! A szinek �s hat�sok pomp�s ismeroje �s �lvezoje, megvetette a divat szolgai k�vet�s�t, vakmeron �s tuzzel tervezett, �tletei �ltek �s szinte pog�ny f�nyben izzottak. Akadtak, akik or�ltnek hihett�k. De bar�tai tudt�k, hogy nem az. Mellette kellett lenni, vele �lni, hallani, l�tni, hogy az ember bizonyos legyen, hogy nem az.
Nagyr�szt az o izl�se rendezte be �s ir�nyitotta a h�t terem diszit�s�nek munk�lat�t �s az o szava d�nt�tte el, hogy melyik vend�g milyen jellegzetes jelmezt �lts�n mag�ra. Hitemre, groteszkek voltak! Sok csillog�s, villog�s, izgat� �s vakmero tal�l�konys�g, sok minden, amit az�ta a "Hernani"-ben l�ttunk. A legv�ltozatosabb figur�k, a legfurcs�bb jelmezekben. Or�lt k�pzelet m�moros vizi�i, sok sz�ps�g, szesz�ly, sok k�l�nck�d�s m�r-m�r az ijeszt�ssel �s r�mit�ssel hat�ros, de izl�stelen egy sem akadt. �s a h�t szoba sz�lt�ben-hossz�ban val�ban az �lmoknak serege j�rt fel-al�. Ez �lo �lmok teremrol-teremre hull�moztak, minden szob�ban �j szinbe borultak, �s a zenekar buja, vad zen�je mintha l�pt�k visszhangja lett volna.
�s a b�rsonyteremben �jra megsz�lalt az �benfa�ra!
�s egy pillanatra minden megdermed �s n�m�n figyel az �t�sek hangj�ra. Az �lmok megfagynak, de az �razeng�s elhal - a merev mozdulatlans�g egy perc alatt felenged - �s k�nnyu, f�lig elfojtott nevet�s t�lti be a termeket l�pteik nyom�n. A zene �rad, hull�mzik, az �lmok fel�lednek, �s vid�mabban lengenek, mint b�rmikor azelott �s a sokszinu ablak�vegeken �t a h�roml�b� serpenyok t�ze v�ltakozva ott j�tszik a gondtalan sokadalmon. De a h�t terem k�z�l a legnyugatabbra l�vobe egyetlen �larcos se mer�szkedik, - az �jszaka m�r elsuhan�ban van - a v�rszinu ablakokon �t �l�nkebb pirosszin �mlik, a komor k�rpitok feketes�ge els�paszt �s az, akinek l�pte v�letelen�l a s�t�t szonyegbe s�pped, �nnepibb r�v�letben hallgatja az �benfa�ra �t�s�t, mint az, aki a t�volabbi termekben mulat �s uzi a perc vid�ms�gait.
De a t�bbi terem zs�folt volt �s l�zasan az �let szive dobogott benne. �s a duhaj kedv vid�man �rv�nylett, mig az �ra �jf�lt nem vert. �s ekkor, amint m�r elmondtam, a zene eln�mult, a keringo megt�rt �s kelletlen sz�net t�madt. De most tizenkettot kellett �tnie az �r�nak �s igy t�rt�nhetett, hogy a hosszabb ido alatt t�bben mer�ltek gondolataikba �s tunodtek el a dolgokon, mint elobb. �s tal�n ez�rt volt, hogy mielott az �ra utols� �t�se sz�llott volna a cs�ndbe, a gondolkod�k �s elt�nodok k�z�l nem egy vette �szre, hogy a t�megben egy �j �larcos bukkant fel, akit az �jszaka folyam�n eddig senki se l�tott. Az �j vend�g k�r�l eleinte suttog�s, sugdol�dz�s t�madt, mindink�bb t�bben �s t�bben vett�k �szre, a suttog�s csod�lkoz� morajj� nott, a visszatetsz�s �s meg�tk�z�s hangja t�lt�tte be a termet, �s ez a hang v�g�l is r�m�lett� �s borzalomm� dagadt.
Nem lehetett k�z�ns�ges jelens�g, amely ilyen hat�st kelthetett ebben a t�rsas�gban. Hiszen mindenki olyan jelmezben jelenhetett meg, amilyenben csak akart, de az �j alak Her�desn�l Her�desebb volt �s jelmeze t�ll�pte m�g a herceg-megszabta sz�lso hat�rokat is. A legridegebb szivben is vannak h�rok, amelyeket nem lehet an�lk�l �rinteni, hogy �rz�st ne keltsenek.
M�g az is, aki teljesen elveszettnek �rzi mag�t, akinek egyar�nt j�t�k m�r az �let �s hal�l, m�g az is �rzi, hogy vannak dolgok, amelyekkel tr�f�t uzni nem lehet. Igy az eg�sz t�rsas�g szemmel l�that�an m�lyen �t�rezte, hogy az idegen jelmeze �s viselked�se t�bb, mint jelmez �s egyszeru megjelen�s. Sov�ny, magas volt az �j alak, - �lt�zete tetotol talpig a sirok ruh�ja. Az �larc, amely arc�t eltakarta, annyira halott arca volt, hogy a legt�zetesebb vizsg�lat sem tudott volna k�l�nbs�get tenni a ketto k�z�tt �s nem fedte volna fel a csal�st. De mindezt eln�zte �s megbocs�totta volna az or�lt mulat�k t�mege, sot tal�n m�g tetsz�sre is tal�l, ha az �larcos mer�szs�ge od�ig nem fajul, hogy egyenesen a V�r�s Hal�l k�p�t �lti fel. Ruh�ja v�rfoltos volt, - sz�les homloka, arc�nak minden von�sa a bibor r�m�let�t t�kr�zte vissza.
Prospero herceg pillant�sa a kis�rteti alakra esett, (aki lass�, �nnep�lyes mozdulatokkal, hogy teljesen hiven j�tssza szerep�t, ide-oda ringott, mintha o is a zene �tem�re j�rna, a keringozok k�z�tt) �s mindenki �szrevette, hogy az elso pillanatban a r�m�let, vagy az ut�lat, amely elfogta, megremegtette, de m�r a k�vetkezo percben haragv� homlok�n kidagadtak az erek �s a k�r�l�tte lebzselo udvaroncokt�l rekedt ki�lt�ssal k�rdezte:
- Ki az a vakmero, aki ilyen szents�gtelen g�nnyal mer s�rtegetni minket? Fogj�tok meg, t�pj�tek le �larc�t, - hogy mindny�jan tudjuk meg, hogy ki az, akit napfelkelt�re a b�styafalakon fel kel akasztani!
Prospero herceg, mikor kimondta ezeket a szavakat, a keleti, m�sk�ppen a k�k szob�ban �llott. szavai tiszt�n �s hangosan hallatszottak �t mind a h�t szob�n, mert hat�rozott �s eroteljes volt minden tette �s kijelent�se �s kez�nek egy int�s�re eln�mult a zene.
A k�k szob�ban �llott a herceg �s k�r�l�tte az udvaroncok egy s�padt csoportja. Parancs�ra az elso pillanatban a csoport ink�bb l�tsz�lag, mint val�s�gban az �larcos fel� nyomult, aki ekkor m�r eg�szen k�zel volt hozz�juk �s ugyancsak hat�rozott, eroteljes l�ptekkel k�zeledett a herceghez. De az �larcosnak or�lt megjelen�se olyan megnevezhetetlen f�lelemmel t�lt�tte el az eg�sz t�rsas�got, hogy l�pt�ket visszafogva, megh�kkentek �s nem akadt senki, aki kezet mert volna emelni r�, - �gy, hogy akad�ly n�lk�l egy yardnyi t�vols�gra megk�zelitette m�r a herceget �s mig a remego sokas�g mintha �sszebesz�lt volna, a terem k�zep�rol a falak mell� h�z�dott, a halottarc� idegen kim�rt �s �nnep�lyes l�pteivel, amelyek az elso pillanatt�l fogva megk�l�nb�ztett�k a t�bbitol, a k�kterembol a biborba, a biboron �t a z�ldbe, a z�ld�n �t a narancsszinube ezen �t a feh�rbe, innen a lil�ba haladt an�lk�l, hogy b�rki is megkis�relte volna egy eroteljes mozdulattal feltart�ztatni.
Ekkor Prospero herceg elsz�gyelve mag�t pillanatnyi gy�vas�g�n, vad d�hre kelve, �sz n�lk�l �trohant a hat termen, mindenki hal�los ijedts�ggel n�zett ut�na �s senki k�vetni nem merte! A herceg kez�ben magasra emelt meztelen tor, f�ktelen haragj�ban m�r-m�r ut�l�rte, m�r n�gy-�t l�p�snyire megk�zelitette a tovasuhan� alakot, amikor ez a b�rsonyterem legsz�l�hez �rt, hirtelen megfordult �s szemben�zett �ld�zoj�vel.
�les ki�lt�s, - a villan� tor a s�t�t szonyegre hullott �s ugyanabban a pillanatban Prospero herceg is holtan rogyott �ssze. Ekkor a k�ts�gbees�s vad �s elsz�nt b�tors�ga sz�llta meg az �larcosb�l eg�sz n�p�t �s mint egy jelsz�ra, mindenki a fekete terembe nyomult �s egyszerre sz�z kar ragadta meg az �larcost, akinek magas alakja kiny�lva �s mozdulatlanul �llott az �benfa �ra �rny�k�ban. Megragadt�k �s kimondhatatlan r�m�let �s borzalom fogott el mindenkit,- a sir �lt�ny�ben, a halottszeru �larc alatt, amelyre oly r�m�lt d�hvel csaptak, nem volt test, nem volt semmi k�zzel foghat�.
S ekkor felismert�k a V�r�s Hal�l jelenl�t�t. Tolvajk�nt j�tt az �jszak�ban. S egyre-m�sra estek �ssze a mulat�k tobz�d�suk v�rharmatos csarnokaiban, s �gy lelt�k hal�lukat, ki-ki saj�t bukt�nak k�ts�gbeesett p�z�ban. S az �ben�ra �lete kimer�lt a legutols� tivornyat�rs �let�vel. S a h�roml�bak l�ngja kialudt. �s s�t�ts�g �s pusztul�s �s a v�r�s hal�l vette �t korl�tlan uralm�t.