A boszork�ny�ld�z�sek:

A boszork�ny�ld�z�sek - melyek sor�n t�bbnyire n�ket �ll�tottak �t�l�b�r�k el� �s v�geztek ki a boszork�nys�g v�dj�val – k�z�p Eur�p�n a 16 sz�zadban kezd�dtek. A b�r�s�gi vizsg�lat �s b�ntet�s az egyh�z feladata volt, s a v�d t�bbnyire a hal�lokoz�s, szerelmi var�sz, vagy az id�j�r�s var�zsl�s �s „ m�regkever�s” volt.

Boszork�nypr�b�k:

Annak bizony�t�s�ra, hogy a v�dlott szem�ly boszork�ny az �gynevezett boszork�nypr�b�t v�gezt�k el. A b�r� meggy�z�d�se szerint a boszork�ny testileg k�l�nb�z�tt az embert�rsait�l. V�rtelennek �s v�rszeg�nynek sz�m�tott. Ha a h�h�rleg�ny belesz�rt egy anyajegybe, vagy szem�lcsbe, �s az nem v�rzett az a boszork�nys�g bizony�t�ka volt.

Emellett �gy gondolt�k, hogy a boszork�nyok k�nny� s�ly�ak, mivel a s�t�nra b�zt�k a lelk�ket. A n�metalf�ldi Oudewater v�rosban ez�rt az �ll�t�lagos boszork�nyokat lem�rt�k egy boszork�nym�rlegen. Elterjedt gyakorlat volt a v�zpr�ba is: ehhez a v�dlottat �sszek�t�z�tt karra �s l�bban v�zbe dobt�k, ha a v�z felsz�n�n maradt, akkor boszork�ny volt, ha les�llyedt, akkor bebizonyosodott az �rtatlans�ga-ma �gy mondan�nk: a huszonkettes csapd�ja volt, hiszen �gy is �gyis a gyan�s�tott hal�l�val v�gz�d�tt. De kev�sb� l�tv�nyos pr�b�kat is alkalmaztak, ha a v�dlott dadogott a hitvall�s vagy a miaty�nk felmond�sakor akkor bebizony�totta boszork�nys�g�t.