
A fekete sereg Mtys kirly lland zsoldoshadseregnek magja. Elszr csak Mtys kirly halla idejn (1490) neveztk gy, nevt taln az egyik cseh szrmazs vezetjrl a „fekete” Haugwitz Jnos vitzrl kapta, aki 1459-ben llt Mtys szolglatba, ekkortl szmtjuk a fekete sereg fennllst. Ms elmletek szerint a „fekete” nevket onnan kaptk, hogy Mtys hallakor a katonk vllukon fekete szalagot viseltek. Msok szerint, azrt lett fekete sereg a fekete sereg, mert fekete pnclt viseltek.
Mtys kirly halla utn a fekete sereg nem Corvin Jnos, Mtys trvnyen kvli gyereke, hanem a brk oldalra llt, gy nagy szerepet jtszott Corvin Jnos trnra kerlsnek megakadlyozsban. Az j kirly, II. Ulszl igyekezett megtartani a sereget, m zsoldot nem tudott biztostani, gy egy rszk abbahagyta a katonskodst, ms rszk Habsburg Miksa nmet-rmai kirly zsoldjba szegdtt. A maradkot a trk fenyegets elhrtsra a dlvidkre kldtk, de mivel tovbbra sem fizettek zsoldot, a katonk rabolni, fosztogatni kezdtek. A vidket fosztogat sereg maradkait Kinizsi Pl als-magyarorszgi fkapitny verte szt kirlyi beleegyezssel. 1492 augusztusban a Szva-foly melletti Szegednic vrosnl teljeslt be Mtys seregnek vgzete. A megmaradtak kis rsze Nndorfehrvrra kerlt, ahol a trkkkel sszejtszva Nndorfehrvr tadst a trkk javra szerettk volna elrni. Velk Kinizsi Pl vresen s kegyetlenl leszmolt. A fekete sereg 1494 tavaszra vgleg megsznt ltezni. |