A Balk�n t�nd�rkultusza

A balk�ni n�pekn�l ugyancsak megtal�lhat� egy saj�ts�gos t�nd�r kultusz. Ez legink�bb a g�r�g nimf�kra eml�keztet, de vannak egy�ni jegyei is. A szl�v t�nd�r, a vili f� jellemz�je az, hogy legt�bb von�s�ban – f�leg magyar nyelvter�leten – boszork�nny� v�lt, jelent�se a sok helyen t�nd�r �s boszork�nyt egyar�nt jelent� sz�passzony, feh�r asszony, kisasszonyok jelent�sk�r�be olvadt bele, �talak�tva a val�sz�n�leg ett�l elt�r� honfoglal�s kori magyar t�nd�rk�pzetet. De vannak egy�b saj�toss�gai is, nemcsak n�nem�, esetlegesen �rt� sz�nd�k�, boszork�nyos jelleg� t�nd�rek l�teztek a szl�v n�pek k�pzelet�ben, hanem t�bbek k�zt vihar �s �llatalakban megjelen� t�nd�rek is. A vilik megjelen�si form�ja sokszor valamilyen vihar vagy forg�sz�l, melyet vilik t�nc�nak is neveznek. A zoomorf t�nd�rek egyik �rdekes form�i a l�alakban megjelen�k, az �n. T�dor-lovak, l�-t�nd�rek. A m�sik saj�ts�ga a szl�v t�nd�reknek az id�szakos, napt�ri d�tumhoz, vagy jeles alkalomhoz k�thet� megjelen�s. A k�vetkez� elt�r�s a k�z�pkori �s renesz�nsz nyugati folkl�rral szemben a t�nd�rek vesz�lyess�gi foka, sokkal ink�bb �rt� jelleg�ek, mint nyugati testv�reik.