A magyar n�phit t�nd�rei

Legnagyobb hat�ssal a magyar hiedelemvil�gra k�ts�gtelen�l a balk�ni n�pek t�nd�rkultusza volt. Innen ker�lt �t a kisasszonyok, feh�r asszony, sz�passzony kifejez�s. Az is a szl�v n�pek hat�s�t jelzi, hogy a t�nd�rkedik, az Erd�lyt takar� T�nd�rorsz�g kifejez�sek els�sorban pejorat�v �rtelemben voltak haszn�latosak a 16-17. sz. sor�n, vagyis nem �ppen pozit�v dolgokat jel�ltek.

A t�nd�r els�sorban a D�l-Alf�ld�n, Dun�nt�lon, Erd�ly, Moldva, Bukovina ter�let�n, �s a Felf�ld sok hely�n fordult el�. Ezen ter�leteken a t�nd�rek fiatal, hossz� haj�, �ltal�ban feh�r ruh�s, gy�ny�r� n�k, rendszerint csoportosan jelennek meg. Kedvelt megjelen�si helyeik az elhagyott �sv�nyek, keresztutak, hidak, �rkok, tavak. El�szeretettel �nekelnek, zen�lnek, f�rdenek, n�ha nagy t�ncmulats�gokat vagy eb�deket tartanak. K�pesek rep�lni, alakot v�ltani (p�ld�ul hatty�v� vagy forg�sz�ll� v�ltozni). A f�rfiakat elcs�b�tj�k, elragadj�k vagy t�v�tra vezetik; a csecsem�ket elcser�lik, a lovakat elk�tik �jszakai mulats�gaikhoz (Bukovin�ban bizonyos napokon m�kkal sz�rt�k k�rbe ellen�k az ist�ll�t). Azokat, akik mulats�gaikat megzavarj�k, meneteik �tj�ba ker�lnek, vagy t�nchelyeikre l�pnek, betegs�gekkel s�jtj�k: a n�phit szerint a b�nul�st, n�mas�got, �r�letet, kisebesedett l�bat a t�nd�rek okozhatj�k. Ugyanakkor a j� t�nd�rek k�pesek megmenteni a vesz�lyben lev� embert(p�ld�ul a t�ba fulladoz�t kimentik).

A fairy, Fee �rtelemben vett haszn�lata csak a 18. sz. v�g�n, a 19. sz. elej�n terjedt el, vagy legal�bbis a sz�t�rakban ekkor kapott helyet ez az elnevez�s.