T�nd�rorsz�g egy k�pzeletbeli hely, egy n�pmes�kben gyakran megjelen� ut�pia, ahol a t�nd�rek �lnek. A lak�i halhatatlanok �s �r�kk� boldogok. Hasonl� elk�pzelt hely sok kult�r�ban l�tezik, p�ld�ul Ryugu-jo a jap�n Urashima Taro mes�ben, �lfheim a skandin�v mitol�gi�ban vagy Faerie az angolsz�szokn�l. (A D�ni�hoz tartoz� Fer�er nyilv�n egy ideig t�nd�rorsz�gnak sz�m�tott.)

N�h�ny meseh�s olykor ki�rdemli, hogy �t is befogadj�k, rendszerint azzal, hogy feles�g�l veszi a t�nd�rek egyik�t. Leggyakrabban ez egyenl� a boldog befejez�ssel, de n�h�ny mese szint�n bemutatja a h�s probl�m�it, hogy beilleszkedjen az �j vil�gba. Gyakran megjelen� elem, hogy a h�s (annak ellen�re, hogy �vj�k ett�l) egy id� ut�n megpr�b�l visszat�rni a haland� vil�gba, csak hogy azt�n r�j�jj�n, hogy t�bb sz�z �vet t�lt�tt "oda�t", minekut�na vagy visszat�r, vagy szemben�z a hal�llal.

T�nd�rorsz�g egy interpret�ci�ja megjelenik Pet�fi S�ndor J�nos vit�z�ben ^[1].

Egyes �r�ink, k�lt�ink Erd�lyre mint „t�nd�rorsz�gra” hivatkoztak. L�sd, p�ld�ul, M�ricz Zsigmond h�res Erd�ly-tril�gi�j�nak els� r�sz�t, a „T�nd�rkert”-et ^[2].