K�s�bb �szt�nd�jask�nt matematik�t tanult a Cambridge-i Egyetemen, �s ekkor kezdett dolgozni a Granta nev� egyetemi lapn�l is, amelybe testv�r�vel, Kenneth-tel egy�tt k�l�nb�z� cikkeket �rt. Munk�j�nak k�sz�nhet�en felfigyelt r� a Punch nev� brit szatirikus magazin, amelynek el�bb munkat�rsa, majd 1904-1906 k�z�tt t�rskiad�ja lett.

R�szt vett az I. vil�gh�bor�ban, majd azt k�vet�en szem�lyes �lm�nyei alapj�n 1934-ben meg�rta Peace with Honour c�m� kritikus hangv�tel� m�v�t.

1913-ban vette el feles�g�l Dorothy De Selincourtot, akivel egy k�z�s gyermek�k, Christopher Robin (1920) sz�letett.

1925-ben vid�ki h�zat v�s�rolt Sussexben, �s ide vonult vissza 1952-ben egy agym�t�tet k�vet�en

Milne kezdetben humoros essz�ket, sz�ndarabokat �s reg�nyeket �rt, �m igaz�n ismertt� gyermekk�nyvei tett�k. Legh�resebb m�ve a Micimack� (Winnie-the-Pooh), amely fi�nak kit�m�tt medv�j�r�l kapta nev�t, �s amelynek egyik f�szerepl�je a saj�t fi�r�l elnevezett figura, Christopher Robin (magyar ford�t�sban R�bert Gida).

A m� gyakorlatilag k�t �n�ll� reg�nyt takar: a Micimack�t (1926) �s a Micimack� kuck�j�t (1928). A k�t m� Karinthy Frigyes m�ford�t�s�ban lett a magyar nyelv� irodalom szerves r�sze.

Milne k�t tov�bbi, gyermekverseket tartalmaz� k�nyvet is �rt: Amikor m�g kicsik voltunk �s Hat�vesek lett�nk, amelyek k�z�tt sz�mos vers akad Micimack�r�l (1926).

A Micimack� hatalmas sikere ink�bb teher volt Milne sz�m�ra, mint �r�m. Saj�t �r�i c�lja ugyanis az volt, hogy arr�l �rjon, amir�l csak szeretne, �s ezt a k�s�bbiekben m�r nem l�tta igaz�n megval�s�that�nak.