Micimack� egy mesebeli medve, akit A. A. Milne angol �r� alkotott meg. A magyarul csak Micimack�k�nt (angolul Winnie-the-Pooh) ismert reg�ny k�t �n�ll� m�vet takar: a Micimack�t (1926. okt�ber 14.) �s a Micimack� kuck�j�t (1928), melyeket Karinthy Frigyes ford�tott �s dolgozott �t magyarra (1936). Milne k�t tov�bbi k�nyvet is �rt gyerekversekkel: Amikor m�g kicsik voltunk �s Hat�vesek lett�nk, amelyek k�zt sz�mos vers akad Micimack�r�l. Mind a n�gy k�tetet E. H. Shepard illusztr�lta. A t�rt�netek sz�nhelye az angliai Kelet-Sussex megy�ben l�v� Ashdown-erd�n alapul.

Micimack�, aki Medveczky Medve, M. B. (Malacka Bar�tja), Ny. B. (Nyuszi Bar�tja), �. S. F. (�szaki-sark Felfedez�je), F. F. F. (F�les Fark�nak Felfedez�je) �s ugyanennek megvigasztal�ja n�ven is ismert, egy szer�ny „csek�ly�rtelm� medvebocs”, aki igen szeret verseket k�lteni �s m�zet enni. Legjobb bar�tja egy Malacka nev� malacka, aki nem k�l�n�sebben b�tor. A Sz�zholdas Pagonyban �lnek sok m�s szerepl�vel egy�tt (l�sd al�bb).

Micimack� Milne fi�nak, Christopher Robin Milne-nek egy kit�m�tt medv�j�r�l kapta a nev�t. Ezt a j�t�kmack�t pedig Christopher egy igazi, Winnipeg nev� medv�r�l nevezte el, akit Kanad�b�l hoztak Nagy-Britanni�ba, �s akit Milne gyakran l�tott fi�val az �llatkertben. Egy Christopher Robin nev� szerepl� a Micimack�-t�rt�netekben is felbukkant, magyar nev�n R�bert Gidak�nt ismerj�k. A medve egy�bk�nt a Kir�lyi Winnipeg Gyalogezred (innen a n�v), az els� vil�gh�bor�ban r�szt vev� egyik kanadai z�szl�alj kabala�llatak�nt ker�lt Nagy-Britanni�ba.

1929-ben Milne eladta a Micimack� kereskedelmi �rt�kes�t�si jogait egy Stephen Slesinger nev� amerikai szponzornak. Ez csup�n egyike volt a Slesinger keze alatt l�v� sz�mos tulajdonjognak, �s �lete folyam�n m�g csak nem is a legnagyobb (ez bizony�ra a Red Ryder nev� k�preg�ny lehetett, amit t�bbek k�zt filmre �s r�di�ra is alkalmazott). Slesinger 1953-ban hunyt el, �s �zvegye �r�k�lte a jogokat.

1961-ben a Walt Disney Co. vette meg a mesefigur�ra vonatkoz� megfilmes�t�si �s egy�b jogokat, �s k�sz�tett r�la egy rajzfilmsorozatot. (Micimack� eredeti neve, a Winnie-the-Pooh Milne eredeti m�veiben m�g k�t�jellel szerepelt, a Disney-�tdolgoz�sban viszont m�r elvesztette a k�t�jeleit.) A korai rajzfilmek eredeti t�rt�netekre �p�ltek; ez azonban m�r nem �ll az �jabb filmekre �s t�v�sorozatokra, amelyeket a Disney k�sz�tett. A rajzfilmek st�lusa hasonl�tott Shepard rajzaihoz, b�r az eredeti von�sokat a klasszikus Micimack�r�l egy modernebb medve k�p�re form�lt�k. A t�rt�netvezet�s jellege �s a szerepl�k m�r kev�sb� hasonl�tanak Milne eredeti mes�ire.

1977-ben a Disney kiadta a Micimack� kalandjai c�m�, eg�sz est�t kit�lt� anim�ci�s filmet, melyben egy �j szerepl�, az �rge is sz�nre l�pett. Ez a film h�rom epiz�dot mutat be: Micimack� �s a m�hecsk�k f�ja (1966, 25’), Micimack� viharos napja (1968, 24’), Micimack� �s a Tigris (1974, 24’). 1983-ban egy negyedik r�vidfilm jelent meg, Micimack� �s F�les nagy napja c�mmel. Ma a Micimack�-videofilmek, a mack�figur�k �s m�s kereskedelmi cikkek �vi 1 milli�rd doll�r bev�telt hoznak a Disney c�gnek – ugyanannyit, mint Miki eg�r, Minnie eg�r, Donald kacsa, Goofy �s Pl�t� egy�ttv�ve.

A Micimack� kalandjai c�m� filmet 1997-ben a Micimack� visszat�r, 2002-ben pedig a Micimack�: Boldog �j Mack��vet! k�vette.

1991-ben Shirley Slesinger Lasswell, Milne irodalmi �gyn�k�nek �zvegye, aki a Micimack� jogait �r�k�lte, beperelte a Disney c�get, arra hivatkozva, hogy becsapt�k a mesefigur�k �rt�kes�t�si jogai ter�n. B�r 66 milli� doll�rt m�r begy�jt�tt, tov�bbi 200 milli� doll�rra tart ig�nyt. A peres �gyet v�g�l 13 �v ut�n, 2004 m�rcius�ban siker�lt lez�rni, a Disney gy�zelm�vel.

Benjamin Hoff k�nyvei, a Micimack� �s a tao �s a Malacka �s a tao Milne k�nyv�nek szerepl�i r�v�n, k�z�rthet� m�don mutat be keleti filoz�fi�kat, p�ld�ul a taoizmust. Micimack� k�t tekint�lyes szat�r�ban is f�szerepet kapott: J. T. Williams Pooh and the Philosophers c�m� m�v�ben („Micimack� �s a filoz�fusok”; magyarul: Szukits Kiad�, 2004.), illetve a Was the Winnie-the-Pooh a good Muslim? [1] („J� muszlim volt-e Micimack�?” – magyarul nem jelent meg).

A 'Micimack�-V�zip�l�' nev� 'sport' (ahogy Karinthy ford�totta), melyben a versenyz�k egy h�dr�l �gakat dob�lnak egy patakba, �s megv�rj�k, melyik�k� �r c�lba hamarabb, eredetileg Micimack��k j�t�ka volt a mes�kben, de �tl�pett a val� vil�gba is. Oxfordshire-ben �vr�l �vre megrendezik a Micimack�-v�zip�l�verseny vil�gbajnoks�g�t.

A Micimack�-t�rt�neteket sz�mos nyelvre leford�tott�k; k�zt�k nem utols�sorban L�n�rd S�ndor latinra, Winnie ille Pu c�men, amely el�sz�r 1958-ban l�tott napvil�got.

A Micimack�ban az al�bbi szerepl�k fordulnak el� (z�r�jelben, d�lttel az eredeti angol nevek):